Sajtószoba
Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés: „Az ügyfelek határozzák meg a cafeteria piac jövőjét.”
A jogszabályi változások újrarajzolták a magyar cafeteria piacot 2012-ben: új résztvevők és termékek jelentek meg rendkívül rövid idő alatt, mindemellett az EUFE tagvállalatai – akik az első, és legrégebb óta folyamatosan jelenlévő szolgáltatói a hazai szegmensnek – fennakadás nélkül, továbbra is a megszokott minőségben biztosítják termékeiket és szolgáltatásaikat.
Az új szabályozásnak megfelelően az EUFE tagjai 51,17 százalékos adóteher mellett bocsátják ki étkezési utalványaikat. Az adó mértéke ugyan emelkedett, azonban a cégek, az Edenred, a Le Chèque Déjeuner és a Sodexo továbbra is üzleti potenciált látnak abban, hogy a magyar piac aktív szereplői legyenek, és az étkezési utalványokat megtartsák portfoliójukban, fő feladatuknak pedig az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálását tartják a jövőben is.
A munkavállalók számára az étkezési utalvány mindennapos és alapvető cafeteria juttatássá vált az elmúlt mintegy másfél évtizedben. 2012 januárjától a tagcégektől megrendelt étkezési utalványok 51,17 százalékkal adóznak. Ezzel a kulccsal számolva a munkáltatók terhei számottevően nem magasabbak, mint a kedvezményes (30,94%) étkezési utalvány esetében, emellett a cégek kiterjedt elfogadó hálózatuk miatt nagyobb vásárlóerőt biztosítanak a fogyasztóknak. A munkáltatók és munkavállalók terhei abban az esetben a legmagasabbak, ha az alkalmazottak a juttatást teljes egészében bér formájában kapják.
Az EUFE meggyőződése, hogy a teljes piac, a szolgáltatók, illetve egyes termékek és szolgáltatások jövőjét majd az ügyfelek döntései, illetve a munkavállalók szükségletei és tapasztalatai határozzák majd meg. Az EUFE tagcégei csaknem két évtizedes hazai tapasztalattal működtetnek cafeteria rendszereket, és mintegy 40.000 elfogadóhelyből álló hálózattal rendelkeznek, továbbá a legmagasabb szinten garantálják az utalványok és pénzügyi folyamatok biztonságát.
Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés: „Továbbra is visszaváltjuk az étkezési utalványokat, a beváltóhelyek változatlanul elfogadhatják ezeket.”
2012. január 1-jétől a kedvezményes adózású étkezési utalványok forgalmazás állami monopóliummá válik: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány fogja kibocsátani az Erzsébet-utalványt. Az EUFE tagjainak az elmúlt több mint 15 évben meghatározó szerepük volt abban, hogy Magyarországon egy jól működő, elfogadott rendszert sikerült kialakítani az étkezési utalványok felhasználására, melynek előnyeit mintegy 100.000 vállalat, 2,5 millió munkavállaló és 40.000 beváltóhely élvezte, az étkezési utalvány pedig a legelterjedtebb béren kívüli juttatássá vált. A Kormány döntése meglepte az EUFE tagcégeit, hiszen a rendelet tervezet megszavazását megelőzően nem került sor sem társadalmi egyeztetésre, sem pedig konzultációra az érintettekkel vagy az EUFE tagjaival. Az EUFE tagjai továbbra sem látják a döntés racionalitását.
A beváltóhelyek és a felhasználók számára nincs kockázat
Az EUFE tagvállalatai megerősítik, hogy továbbra is visszaváltják az általuk kibocsátott utalványokat, a beváltóhelyek nem vállalnak kockázatot ezek elfogadásával, és a felhasználóknak sem kell attól félniük, hogy az éttermekben visszautasítják a jelenlegi utalványokkal történő fizetést. Minden kibocsátott utalványt fel lehet használni a rajta feltüntetett érvényességi időn belül. Ahogyan eddig is, a jövőben is teljesítik az EUFE tagcégei azokat a vállalásokat, melyeket a szerződött partnereik és ügyfeleik irányában tettek, és mint mindig, továbbra is a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást biztosítják.
Az új szabályozás minden érintettre negatívan hat
Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés kötelességének tartja felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az új szabályozásnak számottevő negatív hatása lehet minden érintettre. A felhasználók (2,5 millió munkavállaló) egészen biztosan számíthatnak arra, hogy nehézségekbe ütközik majd a fizetés, ha SzÉP Kártyát vagy Erzsébet-utalványt használnak, hiszen az új rendszer rendelkezésre állása erőteljesen megkérdőjelezhető. Ennek eredményeként mintegy 100.000 munkáltató fog azzal szembesülni, hogy a munkavállalók csalódottak az új juttatási formák miatt. Ezen felül a cafeteria juttatásokra vonatkozó új szabályozásokhoz is rendkívül rövid idő alatt kell alkalmazkodniuk. A beváltóhelyek várhatóan jelentős bevételtől esnek majd el. Összességében a nemzetgazdaság szenvedi majd el a legtöbb kárt: a csökkenő vásárlóerő negatívan fog hatni a fogyasztásra.
A SZÉP Kártya éltanuló lesz vagy már az első évben elbukik?
A tét igen nagy: 2,5 millió felhasználó eshet két szék közül a padlóra 2012-ben az elvágólagos bevezetéssel. Lehet-e módosítást elérni egy már benyújtott kormányzati koncepción ma, vagy csak azért mert üzleti szereplők érdekeit is szolgálná helyből el kell utasítani?
Budapest, 2011. november. A cafeteria piac Magyarországon már bizonyította érettségét az elmúlt csaknem két évtizedben. Az új reménység, a SZÉP Kártya azonban még csak most ül az iskolapadba, az útravalóként kapott csomag pedig kétséges, milyen eredményhez tudja hozzásegíteni. Szükséges lenne minden érintett fél bevonására a cafeteria rendszer megfelelő átalakításához, a SZÉP Kártya rendszerének működőképessé tételéhez. Ennek egyik legfontosabb eleme a SZÉP Kártya piacának megnyitása lenne a cafeteria piac jelenlegi szereplői számára is. Mindezt azért, hogy a SZÉP ne csupán szép, de okos is legyen.
A Parlament elé beterjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezet szerint a vendéglátásban elkölthető melegétel juttatást nem lehet papír alapon biztosítani, csak SZÉP Kártyán keresztül 2012. január 1-je után. A kártya kibocsátására mindössze néhány bank jogosult. A fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására használható hideg utalvány havonta maximálisan 5.000 Ft értékben lesz adható, a jelenlegi 18.000 Ft helyett.
Jelenlévő kihívások, potenciális veszélyek a SZÉP Kártyára, melyek erőteljesen visszahatnak az étkezési jegy kibocsájtók mellett a vendéglátóiparra, a 2.500.000 melegétel utalványt eddig igénylő munkavállalókra és munkáltatókra, összességében pedig a nemzetgazdaságra:
1. Bizonytalanság. Jelenleg sem a munkaadók, sem pedig a munkavállalók nem tudják bizonyosan, hogy néhány hét múlva, 2012 januárjától pontosan milyen összegben, milyen juttatásokat, milyen adózással, mely szolgáltatóktól, milyen platformon/formátumban vehetnek igénybe.
2. Embrionális állapot. Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) tagcégei jelenleg 100.000 ügyfél, 2.500.000 munkavállaló és 40.000 beváltóhely közti kapcsolat napi szintű megteremtésével járulnak hozzá az utalványpiac biztonságos és sikeres működéséhez. Kétséges, hogy a 2012 januárjától a SZÉP Kártya át tudja-e venni az étkezési utalvány szerepét, hiszen a SZÉP Kártya legnagyobb és legelső kibocsátója is csak mintegy 200 ügyféllel, és 1.500 beváltóhellyel tudott eddig szerződni, és még a 3.000 darabot sem éri el a munkavállalók számára kibocsátott kártyák száma.
3. Korlátozott használhatóság. Magyarországon európai viszonylatban is alacsony a kártyaleolvasó terminálok elterjedtsége, főként a fővároson kívül, illetve az éttermi szektorban. Mindez már önmagában súlyos problémákat vet fel: társadalmi egyenlőtlenséget főváros és vidék viszonylatában, a támogatni kívánt vendéglátóipar és KKV szektor pedig a szándékokkal ellentétben jelentős bevételektől esik el.
Hogyan lehet működőképes a SZÉP Kártya?
1. Átmenet biztosítása. Nemzetközi szinten az elektronikus kártya alapú cafeteria piac nagysága 40% az utalvány alapúval szemben. 2012 januárjától a SZÉP Kártya meleg étkezési szolgáltatása mellett szükséges egy olyan papír alapú, célzottan és kizárólag melegkonyhás vendéglátóhelyeken és munkahelyi étkezdékben felhasználható utalvány bevezetése, mely 12.500 forint/hó kedvezményes adózású értékig, 2 éves átmeneti időszakra megfelelően biztosítaná a melegétel juttatáshoz való diszkriminációmentes hozzáférést, amíg a kártyaelfogadó terminálok infrastruktúrája megfelelően kiépül.
2. A SZÉP Kártya kibocsátói piac megnyitása. Cafeteria rendszerek sikeres működtetéséhez arra specializálódott, tapasztalattal rendelkező szolgáltatókra van szükség. Amennyiben a piac egyéb, jelenleg is aktív szereplői beléphetnek a SZÉP kártya kibocsátók közé, akkor nagymértékben felgyorsulhatna a SZÉP kártya elterjedése, hiszen ezek a vállalatok jelentős piaci ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek a béren kívüli juttatások területén, és kiemelten tudnának erőforrásokat mozgósítani erre a feladatra.
Ha más mondja, azt nem tűröm el?
Jelenleg az utalványozói piac szereplői profit-orientált cégek. Vajon ezért már kötelező elutasítani a tapasztalatukat? Elképzelhető, hogy a kormányzat ne vegyen tudomást arról, hogy a tervezett átalakítás százezreket fog negatívan érinteni Magyarországon kizárólag azért, mert a jelenlegi struktúra ezen szereplők üzleti érdekeit is szolgálja? Indokolt egy jól működő, a teljes társadalom érdekeit szolgáló modell megszűntetése, csak mert a működtetői a tevékenységükért cserébe profitra tesznek szert? Számos ágazat ezt a struktúrát követi: így épülnek autópályák állami pénzből, közérdeket szolgálva, magáncégek révén. Csak a melegétel jegy kibocsátását vegyük el a jelenlévő cégektől és adjuk a SZÉP Kártya kibocsátására jogosult bankoknak? Vajon ez kinek az érdekeit szolgálja?
A cafeteria piac szereplői közül csak az EUFE 3 tagcége 400 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, és az általuk közvetlenül befizetett adó összege eléri az 5 milliárd forintot, mely összeg megegyezik nettó profitjukkal. A teljes étkezési utalvány piac jelenlegi formájában több ezer ember megélhetését is biztosítja. A vendéglátásban, főként a kis kifőzdékben, büfékben, dolgozó munkaerő megélhetése függ attól, hogy jövőre ezek a főként melegétel utalvány forgalomtól függő helyek fenn tudják-e tartani magukat, azaz az ő megélhetésük, munkájuk is nagyban függ attól, hogy milyen és mekkora lesz az utalványos piac.
Az EUFE javaslatát munkaanyag formájában eljuttatja a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Ezzel párhuzamosan az ügyfeleket (munkáltatók) és a beváltóhelyeket az EUFE tagcégei arra kérik, hogy a kidolgozott javaslati anyagot szándéknyilatkozat formájában támogassák.
Amennyiben támogatja a SZÉP Kártya sikeres működtetésére, a cafeteria rendszer átalakítására megfogalmazott javaslatot, kérjük töltse le az alábbi támogató nyilatkozatok közül az Önre vonatkozó verziót, és küldje el aláírásával ellátva a 06-1-434-5804-es fax számra!
1. Támogatói nyilatkozat étkezési utalvány elfogadóhelyek számára [fájl letöltése]
2. Támogatói nyilatkozat munkáltatók számára [fájl letöltése]
3. Általános támogatói nyilatkozat a tervezetet támogató magánszemélyek számára [fájl letöltése]
Cafeteria tervek: mindenki rosszabbul járhat!
Az étkezési utalványok eltűnésének a munkavállalókon és a munkáltatókon túl a nemzetgazdaság és a költségvetés lehet a fő vesztese
Csökkenő meleg étkezési keret, az étkezési utalvány eltűnése, terminálhoz kötött, kártya-alapú felhasználás: többek között erre számíthat 2012 januárjától mintegy 2,5 millió munkavállaló, amennyiben a kormányzat nemrégiben, a sajtón keresztül napvilágra került tervei megvalósulnak. A változásokkal minden érintett veszítene: a munkavállalók mellett a munkaadók, a kis- és középvállalatok, a nemzetgazdaság, sőt még a költségvetés is. Az átrendezés iránya világos, az viszont kérdés, hogy így és ilyen áron érdemes-e.
A médiában megjelent, a kormányzat részéről még be nem jelentett rendelettervezet 2012 januárjától drasztikusan átalakítaná a béren kívüli juttatások, különösen az étkezési juttatások eddig megszokott és megbízhatóan működő rendszerét. A közeli céldátum már önmagában jelentős veszélyt jelent a cafeteria rendszer két évtizedes gördülékeny működésére, hiszen alig 3 hónap alatt kellene egy teljesen új szolgáltatási környezetet felépíteni, mely 2,5 millió munkavállaló béren kívüli juttatásait kezelné. A technikai nehézségek mellett azonban számos negatívummal kell szembesülnie az összes érintettnek.
Munkavállalók: csökkenő keret, korlátozott felhasználás A munkavállalók egyértelműen nagy veszteséget szenvednének el. Míg jelenleg havonta 18.000 forint értékig adható kedvezményesen meleg étkezési juttatás, a tervek szerint ennek összege havi 12.500 forintra csökkenne, és csak a SZÉP Kártyán, sokkal szűkebb elfogadói körben lehetne igénybe venni. A hideg ételutalvány megszűnne, vagy ha meg is maradna, csak átmeneti időre havi 5-8.000 forintra csökkentett értékig lenne adható. Ráadásul az utalványokat kizárólag egyetlen állami szolgáltató bocsáthatná ki. A keretösszegek csökkenése mellett szűkülnének a felhasználás lehetőségei is. Sok család költségvetésében fontos szerepe van az élelmiszer-üzletekben is elkölthető utalványnak, illetve sokan jelenleg ezen utalványokat kis önkiszolgáló éttermekben, kifőzdékben, munkahelyi étkezdékben használják fel.
Az étkezési keret elköltésének technikai akadályai is lennének: a kártya alapú rendszerhez egy országos, minden települést lefedő elfogadóhely hálózatot kellene kiépíteni, hogy a felhasználók ne érezzenek változást a szolgáltatás és felhasználás minőségében, lehetőségeiben. Jelenleg mintegy 40 ezer helyen válthatják be étkezési utalványaikat, azonban a tapasztalatok szerint az elfogadó egységek 80 százaléka még nem rendelkezik kártyaleolvasóval, ezek hiánya pedig munkavállalók millióit érintheti, hiszen nem tudnak a saját településükön, az általuk már korábban megszokott helyeken kártyával fizetni.
Munkáltatók: elégedetlen munkavállalók Az adójóváírás kivezetése miatt a munkavállalók kétharmadának, csökken a nettó bére. A kormány nemrégiben lehetővé tette, hogy a kieső jövedelmet a munkáltatók kedvezményesen adható cafeteria juttatásokkal is kompenzálhatják. A tervezett változtatások pont a munkavállalók körében legnépszerűbb kedvezményes juttatási elemtől fosztaná meg a munkaadókat. Kizárólag a SZÉP Kártya az alacsony keresetűek számára nem megoldás. A béren kívüli juttatások rendszerének ilyen hirtelen átalakítása súlyos nehézségeket okozna a munkáltatók számára és kiszolgáltatottá tenné őket egy monopol kibocsátó szolgáltatás és ár színvonalának.
Kis- és középvállalatok: elmaradt forgalom A kkv-k szektor – stratégiai szerepe ellenére – jelentős veszteségeket szenvedhet el januártól. A kisforgalmú egységek, melyek nem tudják kiépíteni a szükséges kártyaleolvasó terminálokat, az étkezési utalvány megszűnésével egyszerűen kiesnek a beváltóhelyek köréből, pedig egy kifőzdében a forgalomnak sok esetben a felét is kiteszik az utalványok. Az éttermek, kifőzdék, ételfutárok túlnyomórészt kis vagy közepes méretű vállalkozások, a tervezet fenti pontjai pedig vagy teljesen kizárnák őket a beváltóhelyek piacáról, vagy kétségessé tenné, hogy megéri-e beváltóhelynek lenniük.
A napvilágra került rendelet-tervezet szerint „a kibocsátó intézmény az elfogadóhelyeket maga választja ki”, azaz a jelenlegi, piaci alapú rendszert felváltaná egy monopolisztikus, versenyt korlátozó forma, ahol a kibocsátó cég döntené el, ki lehet elfogadóhely.
Költségvetés és nemzetgazdaság: a fő vesztesek A cafeteria rendszer tervezett átalakítása következtében az állam jelentős ÁFA, SZJA és a bért terhelő egyéb járulékok bevételeitől esne el. Amennyiben az a nagyon optimista feltételezés valósulna meg, hogy a felhasználók 40 százaléka áttérne 2012 januárjától a kártya-alapú juttatásra, akkor is a jelenlegi helyzethez képest az állami költségvetésnek éves szinten mintegy 20 milliárd forintos kieséssel kell számolnia. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ebben az esetben a 2,5 millió munkavállaló nettó jövedelme csökkenne mintegy 100 milliárd forinttal, azaz ennyi vásárlóerő tűnne el a gazdaságból is.
Az EUFE két évtizedes szakmai és hazai piaci tapasztalatait felhasználva kész együttműködni egy mindenki számára előnyös rendszer kialakításában.